A Cedar folyó mellett a reggel még nedvesebb, így csak 10 felé indulunk. Á megriad egy kabócgyerektől.
Egy dugót elkerülve az Amana közösségekbe jutunk. Németek eredetileg, az amishokkal ellentétben hisznek a modern technika vívmányaiban és gyalogosokat is látni.
Grinnelben, egy cukrászdában veszünk reggelit. Az oatmeal és donut túl édes.
Középen Des Moines. Itt harapta le Ozzy Osborne a denevér fejét, mielőtt feleségül vette volna Sharont, aki azóta főz rá. Aztán folytatódik a krumpli- és kukoricaföldek tobzódása. Közben tanyák. Az épületek mellett gépjárműpark. 5–6 autó a bütykölés különböző stádiumaiban. Hombár-siló-kombinát. Flat. Plain.
.jpg)
Sioux City [azaz Sziúváros] után kiürül a táj. Se fa, se ház, se ember. Igaz, az egész államban 700 ezren laknak. Azok pedig máshol. Aztán végre-végre South Dakota. A feladat napnyuga előtt eljutni Mitchell-ig.
Északabbra vagyunk, a nap később nyugszik, lassabban, páratlan színjátékkal. KOA RV sátortábor, tele lakókocsival. Tesz-vesz kemping. 
Rácsodálkozom ezekre a busznyi építményekre. Van, amit kamion húz. Mindenből a legnagyobbat! Vagy itt egy busz, ami terepjárót vontat, hogy legyen mivel közlekedni a helyszínen.
Vacsorára konzerv csilisbab. Dagadt hold vigyorog, én fogyok. Éjjel végre nincs hideg!
