amerikairetur

Amerika – témapark

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Címkék

apple (4) arizona (19) autó (47) bíróság (6) brooklyn (4) chicago (5) colorado (3) cserkész (11) death valley (3) élővilág (49) építészet (50) étkezés (14) florida (15) fotózás (54) halloween (3) híd (25) hivatal (14) indián (17) interstate (14) iskola (31) jersey city (4) jóga (11) karácsony (12) kávé (5) kemping (29) kórház (4) lakás (11) landmark (6) las vegas (9) meadowland (4) meadowlands (18) memphis (4) moma (6) msu (7) múzeum (41) n.y.c. (48) national monument (30) national park (6) nevada (13) newark (18) new mexico (7) new orleans (9) nj (3) nyac (4) obama (10) oltás (5) orvos (5) passaic (3) pittsburgh (3) rokonok (6) route 66 (5) shopping (28) sivatag (28) sport (12) state park (16) strand (16) színház (6) telefon (4) temető (12) tévé (9) tipográfia (20) (9) torna (4) ünnep (38) utazás (3) utazgatás (66) vacsora (71) washington (3) yellowstone (5) Címkefelhő

január 1.

2009.01.13. 20:16 | cindy&mandy | Szólj hozzá!

Most meg 2009 lett. Egy időre ez az utolsó év, amiből még szemüveget tudnak kreálni. De erről majd később.

Az égen csillag nem látszik, annyira világos. Éjfélkor a szemközti RV-sek eregetnek rakétát, de lesajnálóan legyintek. Ugyan, hol vagytok Berlintől! A moteltévében a Times Square – hideget mutat: a népek vastag dunsztban. Én szúnyogcsípésben. B-nél is kialakult egy olyan 150 darabos csípésszám. Élénken vakarózik.

Reggel visszaautózunk a South Beach-re. Nehéz parkolóhelyet találni. Ajánlkozik egy alak 20 dollárért. Sok. Később látom, ahogy helyet cserél egy sofőrrel, majd ő áll be valamelyik hatalmas hotel parkolójába. Na ja. Végre sikerül leállni a postánál, épp ahol a múltkor.

Séta a Historic Art Deco Districtben. Émelyítő egy idő után. A minőség csapnivaló. A betonsimítás és szinek gyermekkorom esztergomi strandjára emlékeztet. 

 

Egyáltalán nincs a New Yorkban látott gránit, kő és acél, csak az összemekkmesterkedett beton. 

A gányolás oka talán az épületek mérete. Családi háznak nagy, szállodának kicsi. Eladhatatlan a miami-i négyzetméteráron.

A Collins Avenue-n  megvan a világ egyik legjobb pizzája, mely ugyan kevéssé hasonlít az olasz eredetire, de a laza, vastag pakolás isteni!

 

 

Belépünk az egyik szállodába. A recepciós látja az érdeklődést rajtam, hátrasiet valahova, majd két apró kölyökkutyát hoz elő és széles mosollyal a kezembe nyomja az egyiket. A hasa puha és nedves. Aztán előkerül az üzletvezetőasszony, s büszkén mutogat körbe. Amit látok tetszik, de nem hívnám eleganciának. Az egyik ebedli sárga csurit ereszt maga alá, mi pedig már a James Hotel dícséretét hallgatjuk. Véletlenül később megtaláljuk. Belülről egy dúsan berendezett leányhálószobához hasonlatos. Sürgősen lelépünk a vizuális lárma miatt.

Múlik az idő. Indulni kell. Az út mentén, egy parkban állnak ezek az épületek. Mi lehet? Budi?

Daytona Beachnél hosszú-hosszú napnyugta. Amikor nem vezetek, kis szúnyogcsípés összeállítást vakargatok.

Jacksonville attraktív esti fényeit nem tudom megörökíteni a mozgó járműből. Az esti tankolásnál én még trikóban és sortban, a szomszéd autó utasai paplandzsekiben és kötöttsapkában üldögélnek.

Címkék: florida építészet vacsora

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikairetur.blog.hu/api/trackback/id/tr52875692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása