Egész héten nem mozdulok ki. A vasárnapi ebéd és a Harlem Gospel Choir a B.B. King Grillbárban. Elég nagy asztalokhoz ültetnek, és ahogy ömlik a nép egyre, már sejtem, hogy valakik még leülnek a mienkhez is. 
Gondolom, a beugróba talán belefér valami kis steak, ehelyett: csirkehát rántva, kolbász, rántotthal, rántotta, ilyesmik. A bor jó drága – már meg sem lep, viszont salátalé. Budapest hallatán az asztalunknál az egyik nő szeme felcsillan. '90-ben héhány hónapot töltött a Képzőn. Nem mondom neki, milyen ismerős. A büféebéd még tart, kezdődik az előadás. Két úr plusz a konferansz és duci háziasszonyok kara. A fellépők afrikai ihletésű, pelerines ruhái és a hajviseletük alapján a '80-as években is lehetnénk. A műsor hibátlan. Egy rossz hang sincs. Azt is megnézném, mit művelnek a ducik otthon a konyhában! A főzés olyan énekre ingerlő.
What's the matter with Jesus? He is all right! Hallelujah. Hallelujah! Száll az ima az ég felé.
A hétvégi vonatot lekéssük. Míg jön a következő ott a divatiskola féléves kipakolása.
Meadowlandben hideg van. Cukormáz burkolat csillog.
