Szörnyű hasfájással, nyűgösen érkezik Á az iskolából. Valentin nap alkalmából teleette magát csipsszel. A cukrokat állítólag kihagyta. Hm. Rózsaszínű szivecskékkel teli szeretetcsomagot borít a szőnyegre. De nem hiszem, hogy a tartalma szívén találná. Máris a nyalókák kereskedelmi célú felhasználásán töri a fejét. 
Kitérővel indulunk a Central Park fele, ráadásul elvétjük a subwayt, így a park túlfelén tesz ki. Elég friss az idő a sétához. Mínusz 6–7 fok északi széllel párosítva! A Park Avenue-n igyekszem a legkisebbre összehúzni magam. MET, azaz The Metropolitan Museum of Art. Kívülről is ijesztő óriás. Péntek van, de nem ingyenes a bemenet. A megszabott ár helyett adományt ajánlhatunk fel. Az meg mennyi legyen? A felajánlásra semmi megjegyzést nem kapunk. Hogy ez sok? 
Első a fotográfiai gyűjtemény. Nocsak! Gregory Crewdson, maga. 
Óriási impresszionista gyűjtemény. Ennyi képet együtt még sosem láttam. Közben Á agonizál a francos csipszektől, magárarántva a teremőrök rosszalló pillantásait.
Az ESB is Valantin napi.
Quiznos sub a vacsora. Magamtól ki nem próbálnám, de a hétvégi reklám paksamétából kihullott a kupon, egyet fizet kettőt kap. A sub mindenféle fridzsider törmelékkel telitömködött szendvics. Az enyémben van pulykasonka, zsírjából kisütött baconszalonna-törmelék, zöldsaláta, mozzarella, avokádó, paradicsom, lilahagyma, és egy meghatározhatatlan dressing. A pult fölött az árak diszkréten, naggyal a kalóriatartalom. Az enyémmel ellenne egy szénbányász. B! Ugye, kéred a felét?
