A Tennessee River georgia-i csücsök előtt.
Entering Central Time Zone.
A fákon sűrű lomb, elfedi a házakat. Csak az út és az erdő.
Látnivaló alig, úgyhogy Ország–várost játszunk. A tárgy túl könnyű, képzelt személyre cseréljük. Kell egy földrajzi név is. Körben bordó kóróvirágzás kezdődik és lekanyarodunk az Intrstate-ről, mert már nem lehet bírni az erdőnézést.
Konténerházak, kertészkedés nélkül. A plazák legfeltűnőbb üzlete a Family Dollar. Azt adják, ami egy dollárért vehető (+Tax).
Új üzlettípust is felfedezek: drive-in-tobacco.
Ni-ni! De olcsó lesz a vacsora! A crayfish, vagy crawfish édesvízi rák. Most van szezonja.
Mosómedve-hátsó. Crayfish- és gátorkolbász. Nyelek egyet.
Mire meglátom a hidat, amely a Pontchartrain tó fölött a városba vezet, a vastag felhőrétegtől minden szürke. Legfőképpen a víz.
New Orleans keleti részein vezet be a 10-es út, romos épületek között. De ahova megérkezünk, a Magazine utca csinos. Itt nem járt az ár. A lakás, nos – hát nem erre számítottam.
Némiképp kizökkent a nyelv, a plafonon.
Éhesek vagyunk, kellene még valami a bogarakhoz. Mártás, citrom, ilyesmi. Csak a sarokig kell sétálni az óriás fák közt, de aztán!