Garden District. Tehát vissza a Canal St túlsó oldalára. A környéken, ahol lakunk, nem járt a flood.

A szépasszony haja fiúsan rövidre nyírt. Még hódít a Josephine Baker-style.

A két méregzsák közül az egyik megbékél egy adag zöld cukrosjégtől.

A Magazine utca másik oldala felé tartunk.

Körben virágillat. Nyílik a Lonicera Japonica. Otthon nem sikerült megszerezni ezt a parfümös fajtát. A lábam elé nézek erősen, mert ujjnyi hernyók potyognak felülről, és attól függően, hogy milyen irányba nyúvadtak ki a cipőtalpak alatt, vagy mustársárgán, vagy barnán lóg ki a belsejük. Sem a frissre, sem aszaltra nem akarok lépni.

Alighanem poloskairtás. Bevonják a házat, amennyire lehet, gázosítanak, és nem adnak garanciát arra, hogy kipusztul a féreg. Az épület másik oldalán tényleg ott a pest control-furgon.

Az aszfalton a porban, a villamosvezetéken, és bárhol tarka gyöngyfűzérek. Woodoo izé. 

Este, a crayfish után még megnézzük a közeli Dixie bárt. Állaga a romkocsmákhoz hasonló. Bent vágni lehet a füstöt és a rum-juice 1 (azaz egy) dollárba kerül. A pultos srác végül azt sem fogadja el, csak a borravalót. :)

Aztán végre befejeződik ez a nap.