Ahogy végigfuttatom az ujjam a térképen jelölt nevezettességek piros betűin, nocsak: Biosphere 2. Odamegyünk!
A kis, kanyargó egysávosról még ezután sem látszik semmi. Csak mikor átsétálok a fogadóépület energiatakarékos házai között.
Ebben a környezettől teljesen elzárható rendszerben töltött el néhány ember huzamosabb időt. Mission 1: 1991-93, 8 fő. Mission 2: 1994. március-szeptember, 7 fő.
Vezetett kiránduláson veszünk részt, de nincs benne sok köszönet. Emberünk olyan dalolós angolt ad elő, alig érteni.
Jelenleg is van növényzet. Esőerdő.
Óceán, korallzátonnyal.
Sivatag – ebből odakint is derék, – és szavanna, ahol jelenleg kísérletek folynak. Olyasmit látni, mint karácsony után. Melyik földlabdás fenyőfa nyúvad ki elébb?
A haszonnövények épülethajója kitakarítva.
Mivel nincs lakó, bekukkantunk a lakásokba, irodákba, konyhába. Időutazás 15 éves számítógépek és a nyolcvanas évek bútorai között.
Átvezetnek az üzemeltető rendszerek között. Éljen a természet, ahol mindezekre nincs szükség.
Műveltek földet, búvárkodtak a mű-tengerben. Sajnos pletykákról nem énekel a vezetőnk. Annyit tudni, hogy kevés volt odabenn az oxigén, a betelepített madárfajok eltűntek, a hasonlóképp odakerült rovarokat felfalták a hangyák és a résztvevők meghitt barátokból engesztelhetetlen ellenségekké váltak.
