Reggel vonakodva indulok a zuhanyozó felé. Vigyorgó társaság fogad, emberből. A papucsos a manager. Kérdi kajánul, hogy telt az éjszaka? Üdvözlöm, hogy kevés ma az állat. Mármint a species.
A csúszómászó férgeken kívül lakik más is. Itt a roadrunner, azaz földikakukk. Galopp-gyalog-kakukk. Felajánlok mindenféle fagylaltokat jutalmul a srácoknak, ha sikerül lefotózni. Mert fürge. Felborzolt taréjjal, rakétaként száguld át a kocsi előtt. A maximum ez a kis duó.
Tucsont nem lehet megkerülni.
Feltűnően sok a konténerház. Egész Amerikából jönnek, mert olcsó Délen élni, s a nyugdíj, ugye...
A város mellett múzeum a régi filmgyár. De lelépünk gyorsan. Melegszik a levegő. Két további cél a közelben: Saguaro Nat'l Park. A Saguaro Sentinel. A szokásos kedves fogadtatás a Visitor Centerben. Tudjuk, nem fogunk óráking kint kószálni ebben a melegben.
Árnyékvető ide vagy oda – kibírhatatlan a nap.
A kaktusz bévül fás. Saguaro skeleton. Zárásul egy rajz, a másik helyi madárkáról, a Gambel fogasfürjről. A valóságban is, mint egy mesealak, cuki bóbitával masíroz a sivatagban.