Praktikus okoknál fogva szállást kergetünk. A segítség egy ákom-bákom térkép az autókölcsönzőtől. Olvasom, a Fremont Street környéke nappal sem biztonságos, s ilyenkor ebbe az irányba törekszünk!
A második próbálkozás egy aprócska kapu, a Gateway Motel.
Kissé gyanakvó vagyok. A – nem meglepően – indiai üzletvezető asszony körbemutatja a szobát. A drága gyermekem egyből hasravágja magát, fellibbentva az ágytakarót, mutatja a csótányt. Na jó, de döglött! Ezzel azonosítom is a szobában terjengő erős illatfelhőt. Ezek ma irtottak! Egye fene. Ígérem, nem nézek be többé az ágy alá. Kínosan kerülöm a szőnyegpadló-szintet.
Moteltartozék egy pirospulcsis pasas, szemből, minimum drogdíler, egyfolytában szemmel tart. Terhes kissé. Ne nézzétek, ccccc!
Az Arby's szendvicsek néhány utcányira várnak, de a tapasztalat azt mutatja, érdemes kocsival megközelíteni. Az épület meglesz, a szendvicsek nem. Az Arby's alighanem kivonult Vegasból, mert ezután még három órán keresztül nem sikerül egyet sem lelni.
