A szép Karácsony estéhez annyit még hozzátennék, hogy semmi nagy cécó nem volt, már ürítettem le a hűtőszekrényt. A kölcsönkapott apró fácska mellett nagy, piros férgeket ettünk. Sűrű csomagolással telt a nap.
Reggel, negyed 9-kor sikerül végre elindulni. A New Jersey Turnpike-on megyünk délre. Kamionforgalom nincs, a hófoltok hamar eltünnek. Walt Whitman Service Area. A Delaware folyó tölcsértorkolatán iker függőhíd.
Maryland. Újabb tölcsér: Susquehanna River.
A reggelire szánt oatmeal-keksz eléggé cipőtalpszerűvé vált a hűtőben, de legalább nem morzsáz és nem zsíroz. A rádióból karácsonyi dalok, és a kiegyensúlyozott ünnep jegyében Sandler Hanuka-dala. Hanukás popzenéből kevesebb lehet, mert újra és újra ezt ismétlik. "So many Jews are in the showbiz" – szól a refrénben a megfigyelés. Baltimore és Washington DC környékén háromdimenziósokká válnak az autópályakereszteződések.
Félóra múlva, a Potomac folyó fölött a távolban a Capitol fehér kupolája, a túlparton Virginia – Richmond 16 fokos! Kiváncsian készülök látni a változást a mérsékelt övi tél és a szubtrópusi száraz évszak között. Egyelőre a tavaszias levegőhöz kopasz fák látványa és hosszú árnyékok társulnak.
Délutántól kellemetlenül bevág a nap az árnyékoló alá, míg végre egy hosszú pínea-fasor kitakarja. Aztán mégsem: pontosan szemben, kb. 3 cm-re a horizont fölött ragyog s vakít.
Az első kínai kenderpálmák esti 7 óra felé tünnek fel. Purple Heart Memorial Feeway. Pára. Ragad tőle a szemhéj. A South Carolina-i Walterboro mellett, egy kis nedves-koszos motelban éjszakázunk. Csendes reményekkel, hogy nem kapok valami bőrbajt.
